A vezető európai terrorelhárító egységek szakértői már hónapok óta arról beszéltek, hogy minden idők legmagasabb szintű terrorfenyegetése van és várható Európában. Az ez ellen való harcra pedig az országok hatóságai nincsenek felkészülve és nem is nagyon lehetnek.

Korábban a terrorizmusnak közel egyértelműen beazonosítható célja volt.

Az adott politikai rend megdöntése vagy bizonyos politikai/döntéshozói szervek megbénítása. Ez a cél pedig kellőképpen beszűkítette az esetleges időpontokat, a fenyegetett intézményeket és embereket. Léteznek titkosszolgálati és terrorelhárítási eszközök, melyekkel ezek a cselekmények felderíthetőek és esetleg megelőzhetőek voltak. 
Kép forrása: haaretz.com

Az Európát most fenyegető terrorizmusnak azonban a félelemkeltés a célja és egyértelműen a civil lakosság ellen irányul. Ez a helyzet viszont rendkívüli mértékben megnöveli a potenciális időpontok és helyszínek számát. Erre pedig sem a rendvédelmi szervek, sem pedig a civil biztonsági cégek nincsenek felkészülve.

Nagyon lesarkítva, a terrorizmus két fajtája van most jelen Európában.

A szervezett és tervezett terrortámadások.

Itt több emberből álló, jól megkomponált csoportról vagy csoportokról van szó. Ezeket külföldről vagy a terrorszervezet helyi központjából irányítják. Onnan jelölik ki a célpontokat, az időpontokat és onnan kapnak megfelelő támogatást is az összehangolt műveletekhez. Megvan a szükséges a logisztika, a személyek szállítása, azok fegyverrel vagy robbanószerrel való ellátása, illetve esetleg a tettesek kimenekítése.

Önálló terrorcselekmény.

Az interneten terjedő agymosás eredményeképpen, általában egy ember vagy nagyon kis csoport önmaga cselekszik. Gyakran nem is lőfegyverrel vagy robbanószerrel. Az üzletben kapható eszközökkel (kés, vegyi anyag) vagy autóval (egyszerűen a tömeg közé hajtva) viszik véghez tetteiket.

A fentiek szerint még az első típusú terrorcselekmény is igen nehezen akadályozható meg, de a második típus kivédése szinte lehetetlen. Hiszen ezeknél az embereknél semmilyen lenyomozható kapcsolat nincs a terrorszervezetekkel.

Nyugati fiatalok „divat terrorizmusa”.

A terrorfenyegetettséget nem érdemes összemosni a menekült-üggyel. A támadásokat gyakran az adott ország saját állampolgárai, az ott élő második- vagy harmadik generációs leszármazottak követik el.

Sőt, megjelent az úgynevezett divat terrorizmus. Meglepően sok nyugati fiatal csatlakozik a dzsihádista mozgalmakhoz. Egy részüknek pedig még semmilyen családi/vallási kötődése sincs, egyszerűen vágynak valamilyen radikális szervezet tagjának lenni.
Az Iszlám Állam (ISIS) internetes forrásai és PR videói hatására tehát megindult a nyugati fiatalok nagyszámú csatlakozása. Ennek egyik útvonala egyébként Magyarországon keresztül vezet. Az ISIS többlépcsős szűrőrendszere sokukat kiszűri. Kis részük visszatér Európába és önállóan cselekszik, gyakran a sikertelen belépéstől még jobban felhergelve. Nagy részük viszont tisztázatlan körülmények között eltűnik.
Akik viszont bejutnak az Iszlám Államba, azok elképesztő agymosás után tevőlegesen, képzett harcosként vesznek részt az európai terrorizmusban.

Kik támadják most Európát?

A dzsihádista szervezetek harca alapvetően az általuk „Kereszteseknek” hívott nyugati kultúra ellen van. Az Al-Kaida és az ISIS az Iszlám nevében harcra szólítja fel tagjait minden főbb európai ország ellen. A meghirdetett dzsihád, mely részben harcot is jelent, vallási fanatizmusból indul ki. És mint minden vallási fanatizmusból adódó tettlegesség, szép szóval nehezen hárítható el.

Az ISIS harcot hirdetett az európai országok és a zsidó-keresztény kultúra ellen. Az Al-Kaida most kisség háttérbe szorult, hiszen az Iszlám Állam megszakította velük a kapcsolatot és most meg kívánja mutatni, hogy ő az elsődleges dzsihádista mozgalom, aki terrortámadásokkal meg tudja félemlíteni az európai társadalmakat.

Az iszlám térség fegyveres és politikai helyzete a Síita-Szunnita ellentét miatt igen bonyolult. A két oldal egymással is harcol a vezető szerep betöltéséért.
Az Iszlám Állam létrejötte és célja a térség vallási (Szunnita) uralma. Az ISIS az iszlám vallásnak és a saríának szigorú értelmezéséről ismert. Brutális erőszakot alkalmaz, különösen az iszlám vallás síita irányzatának követői ellen és a keresztények ellen. Azok az európai országok pedig, akik nyíltan és fegyveresen harcban állnak a NATO mellet az ISIS ellen, automatikusan ellenségeikké válnak és meghirdetett terrorfenyegetés alatt állnak.

A térség országainál sem mindig egyértelmű, hogy milyen mélységben vesznek részt a konfliktusban vagy éppen melyik oldalon és melyik harcot tartják fontosnak.
Jó példa erre Törökország, aki a térség legnagyobb katonai erejével rendelkezik, tagja a NATO-nak, de csak igen mérsékelten vesz részt az ISIS elleni harcban. Viszont közben harcban áll a Kurdokkal, nem ismeri el azok autonómiáját annak ellenére, hogy az USA meg támogatja azt.

Miért Franciaország?

Ennek igen sok oka van. Elsősorban az ISIS elleni harcban való részvétel és a Szíriában meglévő katonai jelenlét miatt váltak az Iszlám Állam egyik fő célpontjává.

Igen nagyszámú muszlim kisebbség él az országban. Franciaország ugyanis igen régóta, történelmileg jelen van a térségben. A múltban számtalan térségbeli ország volt francia gyarmat és számos országban volt jelentős gazdasági vagy politikai erő. Ez a helyzet pedig magával hozta, hogy az anyaország vonzotta a gyarmatok olcsó munkaerejét, a jelenben pedig ezen betelepülők sokadik generációja él az Franciaországban.

A francia állam és társadalom alapvetően „bezár” minden vallás vagy vallásgyakorlás elött. Nagyon ügyelnek az állam és a vallás szétválasztására. Ez pedig a keresztény vagy a zsidó vallás mellett a muszlimra is igaz. Ellenben rendkívül liberális szemléletűek, ami a vallásos emberek szemében zavaró és ellentétes az eszméikkel.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a gazdasági visszaesés elsősorban nagyszámú muszlim kisebbséget érintette. Egyre több az elszegényedett muszlim család.

A francia muszlimok a gazdasági és vallási kiközösítettségük miatt könnyen radikalizálódnak. A sokadik generációs, már teljesen francia módon szocializálódott fiatal közül sokan úgy érzik, hogy a lehetőségek bezáródtak előttük. Ezért az önmegvalósításukat a fundamentelista iszlámban és a dzsihádban kezdik keresni.

Az utóbbi évek francia terrorcselekményeit kivétel nélkül Franciaországban szocializálódott fiatalok követték el, akiket többnyire valamilyen terrorszervezet radikalizált a Közel-Keletről.

Ez a helyzet és még néhány apró részlet tette Franciaországot az Iszlám Állam elsődleges európai célpontjává. Saját felfogásuk szerint van okuk támadni és könnyen meg is tudják szervezni a terrorcselekményeket.

Róma a következő, vagy valaki más?

Olaszországnak nincs akkora szerepe a Síita-Szunnita ellentétben, mint Franciaországnak. Azonban a Vatikán, mint a legfőbb keresztény hatalom igenis veszélyben lehet. Ebből a szempontból tehát jogos a többek által kimondott feltételezés, hogy Róma a következő célpont.

A biztonságpolitikai szakértők egyébként is azt vallják, hogy a mostani terrortámadások miatt megnövelt biztonság egy időre távol tartja a terroristákat.
Más szakértők viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a terroristák szemében most a kevésbé hangsúlyos országok célponttá válhatnak. Hiszen például Kelet-Európában nincs olyan nagymértékű biztonsági készültség, tehát egy esetleges terrorcselekmény könnyebben kivitelezhető.